Az üres álláshelyek aránya 2,6%-ot tett ki az EU-ban 2024 első negyedévében, vagyis nem változott a mutató az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest azonban 0,3 százalékponttal csökkent a ráta – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. Ezzel folytatódott az a közel két éve tartó trend az unióban, hogy a betöltetlen állások aránya csökken vagy stagnál. Ez nem is meglepő, hiszen az EU gazdasága az elmúlt négy negyedévben csak minimális mértékben (0,1, illetve 0,3%-kal) tudott bővülni az előző negyedévekhez képest. Az üres álláshelyek hazai aránya 2,2% volt az idei év első három hónapjában, amivel hazánk a tagországok középmezőnyében helyezkedik el.
Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az áprilisban nyitott álláshelyek száma alig változott, 8,1 millió volt, ami 1,8 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. A nyitott álláshelyek aránya szintén alig változott, 4,8% volt. Az áprilisi munkaerő-felvételek száma is alig változott, 5,6 millió volt, a ráta pedig 3,6%-on maradt. Az összes elbocsátás áprilisban szintén alig változott, 5,4 millió volt, az arány változatlanul 3,4%. Viszont így is, 2021 februárja óta nem jött létre ennyire kevés új álláshely.
Tavaly a magyarországi cégek közel háromnegyede (73%-a) nehezen talált megfelelő képzettséggel bíró dolgozókat az üres álláshelyeik betöltésére, miközben ez a ráta öt évvel ezelőtt még „csak” 51% volt – derül ki a ManpowerGroup nemzetközi felméréséből. Az Eurobarometer kutatása szerint a hazai kkv-k 66%-a a munkaerőhiány egyik fő okának azt tartja, hogy a meghirdetett állásokra jelentkezők nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel, készségekkel vagy tapasztalattal. Az így vélekedő hazai cégek aránya jóval meghaladja az uniós átlagot (54%). E tekintetben a kkv-k csak Észtországban és Szlovákiában látják rosszabbul a helyzetet az EU-n belül.
Az amerikai munkaerőpiac továbbra is szoros maradt a múlt héten, a munkanélküli segélyek iránti új kérelmek száma változatlanul alacsony. A Munkaügyi Minisztérium csütörtöki jelentése szerint az április 27-én véget ért héten a szezonálisan kiigazított első kérelmek száma 208 ezer volt, ami megegyezik az előző heti adattal. Ez alacsonyabb, mint amit a Reuters által megkérdezett közgazdászok vártak, akik 212 000 kérelemmel számoltak.
Az Egyesült Államokban márciusban az üres álláshelyek száma hároméves mélypontra esett, és a felmondások száma is csökkent, jelezve a feszült munkaerőpiaci környezet enyhülését, ami hozzájárulhat a Federal Reserve inflációellenes törekvéseihez.
A Covid-válság sudden stopját leszámítva 2017-es szintre csökkent az üres álláshelyek száma Magyarországon a tavalyi év végére.
A közeljövőben tovább fokozódhat a már most is számos ágazatban és szakmában kimutatható szakemberhiány az EU-ban. A probléma kezelésére az Európai Bizottság komplex intézkedéscsomagot hirdetett: elsősorban a belső tartalékokat mobilizálnák, de megkönnyítenék a külföldről (unión kívülről) érkezők letelepedését is.
2021 júniusa óta nem látott szintre emelkedett a munkanélküliség mértéke Németországban. Ez az első komolyabb jele annak, hogy most már a munkaerőpiacon is kimutathatók a mintegy egy éve stagnáló gazdaság hatásai. Hasonló folyamatok láthatók az eurózónában is. Elemzők szerint mind Németországban, mind az eurózónában egyre több cég kényszerülhet elbocsátásokra, köztük olyanok is, amelyek a szakemberhiány miatt a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is mindeddig a munkaerő megtartására törekedtek. A leépítések kiemelten érinthetik majd az építőipart, miután az emelkedő kamatok miatt jelentősen visszaestek a lakóingatlan-beruházások.
Az üres álláshelyek aránya 2,8 százalék volt az EU-ban 2023 első negyedévében, vagyis nem változott az előző negyedévhez képest. Az előző év azonos időszakához képest pedig 0,1 százalékponttal csökkent a mutató – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A ráta csupán 0,2 százalékponttal marad el a tavalyi második negyedévben mért rekord szinthez képest. Az egyes ágazatok közül az iparban és az építőiparban 2,5%, a szolgáltató szektorban 3,2% volt a mutató. Az üres álláshelyek kismértékű csökkenése jórészt annak tudható be, hogy a gazdasági növekedés üteme 2022 eleje óta lassult az EU-ban.
Miután a magyar gazdaság kilábalt a koronavírus-járvány okozta válságból, újra a munkaerőhiány lett az ország legsúlyosabb problémája. Az üres álláshelyek száma az idei második negyedévben rekordmagasságba emelkedett, azonban nagyon úgy tűnik, hogy egy ideig nem dől meg ez a rekord. Július és szeptember között ugyanis csökkenésnek indult a betöltetlen álláshelyek száma, ekkora visszaesésre pedig a Covid-válság kirobbanása óta nem volt példa.
Történelmi csúcs közelében van a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami a magánszektort és a költségvetési szférát egyaránt sújtja. A gazdaság gyors kilábalásával az ország ugyanazzal a problémával néz szembe, mint amivel a koronaválság előtt: a munkaerőhiánnyal. A probléma a következő időszakban még égetőbbé válhat.
A magyar gazdaság kilábalásával párhuzamosan újra egyre több üres álláshelyet jelentenek a cégek. A KSH friss adatai alapján egyre komolyabb munkaerőhiányról beszélhetünk, a vállalatok pedig újra úgy érzik, hogy a növekedésük fő korlátja a képzett dolgozók hiánya. Egyelőre nem olyan nehéz a helyzet, mint ahogy a válság előtt tapasztalták, de csak idő kérdése, hogy súlyosabbá váljon, mint akkor volt. Ezzel könnyen lehet, hogy a végéhez közeledik a munkaintenzív növekedés szakasza Magyarországon.
Soha még nem volt annyi meghirdetett üres állás az Egyesült Államokban, mint az idén júniusban a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai intézete hétfőn publikált jelentése alapján.
A munkaerőhiány mértéke már tavaly csökkenni kezdett Magyarországon, az idei év első hónapjaiban pedig még markánsabban esett vissza az üres álláshelyek száma, mint korábban. A betöltetlen álláshelyek száma 2015-ös mélypontra zuhant az idei év első három hónapjában, és további csökkenés várható. A koronavírus-válság elején a vállalatoknak egyre kevesebb dolgozóra volt szükségük, így a munkaerőhiány egyetlen pillanat alatt jelentős munkanélküliségbe csapott át.
Budapesten, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb az orvoshiány. Az egészségügyi szakdolgozók esetében még rosszabb a helyzet, mint az orvosoknál.
A magyar munkaerőhiányról alkotott képet is megváltoztatta a Portfolio cikke, amely szerint nem is küzd olyan sok vállalat a problémával, mint ahogy azt a felmérésekből látni lehet. A GKI segített abban, hogy valós képet kaphassunk a munkaerőhiányról.
Rejtélyes eszközök lehettek a fedélzetén.
Hatékonyabbnak tűnik az új stratégia.
Nélkülözhetetlen hozzá a Nyugat.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
